Ebben a fejezetben a résztvevők betekintést nyernek az emberek közötti kommunikáció folyamatába, megismerik annak szabályszerűségeit. Tréningmódszert alkalmazva gyakorolják az egymásra figyelést, meghallgatást, a világos és érthető közlést, valamint a véleményük megjelenítését.

A résztvevők a gyakorlati életben a tréning során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően bátrabban kommunikálnak, pontosabban fejtik meg a feléjük irányuló üzenetet, céljuknak megfelelően, eredményesebben tudják tervezni az üzenet átadását.

kommunikáció üzenet visszajelzés testbeszéd mimika hanghasználat figyelmes hallgatás metakommunikáció

Mire eljut ennek a fejezetnek a végére, képes lesz:

Beszélgetni gyakran nem könnyű. Családi, baráti, munkatársi körben természetes, de idegenekkel gyakran társul a beszédhelyzethez feszültség és lámpaláz. Alig tud megszólalni vagy eláll a szava, nem is azt mondja, amit szeretett volna. Előfordul, hogy a beszélő hosszú szüneteket tart, de az is, hogy ismétli önmagát. Lehet, hogy a magázó, tegező stílust sem tudja jól megválasztani. Gyakran az sem jut eszébe, hogy a szavak mellett a test is „beszél.” Félve a kudarctól, inkább kerüli a kommunikációs helyzeteket.

Mit is jelent a kommunikáció, ez a gyakran hallott kifejezés, amit már mindenki használ:

A kommunikáció nem más, mint információk, érzelmek átadása, cseréje, valamilyen eszköz, illetve jelrendszer segítségével.

A kommunikáció tényezői:

1. ábra: Nemzeti Köznevelési Portál: Az emberi kommunikáció fogalma, tényezői és célja

https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar-nyelv-5-nat2020/lecke_01_003 

Egy kommunikációs helyzet megjelenítése következik szereposztással (5 perc)

Étterembe megy ebédelni. A pincérnek próbálja elmondani, hogy mit kér, de közben játszik a zenekar. A pincér bólogat, elmegy, és egy teljesen más ételt hoz, mint amit kért. Mit tapasztaltak a gyakorlat során?

Miért kommunikálunk?

2.ábra: Nemzeti Köznevelési Portál: Az emberi kommunikáció fogalma, tényezői és célja

https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar-nyelv-5-nat2020/lecke_01_003

Figyelje meg, mi lehet a kommunikáció célja:

Miért mondod ezt? (kvíz 5 percben)

Hogyan, milyen eszközökkel valósítható meg az üzenetcsere?

Kommunikálhatunk szemtől-szembe, de ha távol vagyunk egymástól, telefont, digitális platformokat, az internetet használhatjuk az üzenetcseréhez. 

Fontos, hogy van-e lehetősége az üzenet címzettjének válaszolni, reagálni.

Egy kvíz következik az egyirányú és kétirányú kommunikációról (5 perc):

Egyirányú, kétirányú kommunikáció

Történetmondás szájról-szájra (15 perc)

Rövid szöveget hall majd valakitől, és a hallottakat adja tovább a következő szereplőnek. Figyelmesen hallgassa meg a másik mondanivalóját, hogy pontosan tudja tovább mondani! A gyakorlat után mondja el, hogyan érezte magát. 

Kommunikáció beszéd nélkül (10 perc)

Gesztusok és jelentéseik: (kvíz 2 perc)

Próbálja ki Ön is!

Beszéd nélkül tájékoztasson, kérdezzen, kérjen, parancsoljon, fejezze ki érzelmeit, teremtsen kapcsolatot valakivel. A bátor vállalkozók mondják el, hogyan érezték magukat, hiányzott-e a beszéd.

Ez a fejezet az emberek közötti kommunikációról szólt. Szituációs gyakorlatokban tapasztalták meg a résztvevők, hogy a mindennapi életben kivel, hogyan viselkedjenek szemtől-szembeni kommunikációs helyzetben, milyen tényezőktől függ a kommunikáció sikere és milyen zavarok keletkezhetnek az üzenetváltásban.

Otthoni feladat

Gyűjtse össze, milyen információs csatornákat használ a családdal, a barátaival, a távol élő rokonaival való kommunikációban! Udvariasan szólítsa meg azt, akitől kérdez, nézzen rá és próbálja a lehető legpontosabban megfogalmazni, mit szeretne tudni! Ha pedig Öntől kérnek információt, annyit mondjon, amennyi szükséges, válaszoljon világosan és érthetően.