Ebben a fejezetben a résztvevők betekintést nyernek az emberek közötti kommunikáció folyamatába, megismerik annak szabályszerűségeit. Tréningmódszert alkalmazva gyakorolják az egymásra figyelést, meghallgatást, a világos és érthető közlést, valamint a véleményük megjelenítését.
A résztvevők a gyakorlati életben a tréning során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően bátrabban kommunikálnak, pontosabban fejtik meg a feléjük irányuló üzenetet, céljuknak megfelelően, eredményesebben tudják tervezni az üzenet átadását.
Mire eljut ennek a fejezetnek a végére, képes lesz:
Beszélgetni gyakran nem könnyű. Családi, baráti, munkatársi körben természetes, de idegenekkel gyakran társul a beszédhelyzethez feszültség és lámpaláz. Alig tud megszólalni vagy eláll a szava, nem is azt mondja, amit szeretett volna. Előfordul, hogy a beszélő hosszú szüneteket tart, de az is, hogy ismétli önmagát. Lehet, hogy a magázó, tegező stílust sem tudja jól megválasztani. Gyakran az sem jut eszébe, hogy a szavak mellett a test is „beszél.” Félve a kudarctól, inkább kerüli a kommunikációs helyzeteket.
Mit is jelent a kommunikáció, ez a gyakran hallott kifejezés, amit már mindenki használ:
A kommunikáció nem más, mint információk, érzelmek átadása, cseréje, valamilyen eszköz, illetve jelrendszer segítségével.
A kommunikáció tényezői:
1. ábra: Nemzeti Köznevelési Portál: Az emberi kommunikáció fogalma, tényezői és célja
https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar-nyelv-5-nat2020/lecke_01_003
Egy kommunikációs helyzet megjelenítése következik szereposztással (5 perc)
Étterembe megy ebédelni. A pincérnek próbálja elmondani, hogy mit kér, de közben játszik a zenekar. A pincér bólogat, elmegy, és egy teljesen más ételt hoz, mint amit kért. Mit tapasztaltak a gyakorlat során?
Miért kommunikálunk?
2.ábra: Nemzeti Köznevelési Portál: Az emberi kommunikáció fogalma, tényezői és célja
https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar-nyelv-5-nat2020/lecke_01_003
Figyelje meg, mi lehet a kommunikáció célja:
Miért mondod ezt? (kvíz 5 percben)
Hogyan, milyen eszközökkel valósítható meg az üzenetcsere?
Kommunikálhatunk szemtől-szembe, de ha távol vagyunk egymástól, telefont, digitális platformokat, az internetet használhatjuk az üzenetcseréhez.
Fontos, hogy van-e lehetősége az üzenet címzettjének válaszolni, reagálni.
Egy kvíz következik az egyirányú és kétirányú kommunikációról (5 perc):
Történetmondás szájról-szájra (15 perc)
Rövid szöveget hall majd valakitől, és a hallottakat adja tovább a következő szereplőnek. Figyelmesen hallgassa meg a másik mondanivalóját, hogy pontosan tudja tovább mondani! A gyakorlat után mondja el, hogyan érezte magát.
Kommunikáció beszéd nélkül (10 perc)
Gesztusok és jelentéseik: (kvíz 2 perc)
Próbálja ki Ön is!
Beszéd nélkül tájékoztasson, kérdezzen, kérjen, parancsoljon, fejezze ki érzelmeit, teremtsen kapcsolatot valakivel. A bátor vállalkozók mondják el, hogyan érezték magukat, hiányzott-e a beszéd.
Ez a fejezet az emberek közötti kommunikációról szólt. Szituációs gyakorlatokban tapasztalták meg a résztvevők, hogy a mindennapi életben kivel, hogyan viselkedjenek szemtől-szembeni kommunikációs helyzetben, milyen tényezőktől függ a kommunikáció sikere és milyen zavarok keletkezhetnek az üzenetváltásban.
Felsorolás szabadon
Ha nincs lehetőség visszajelzésre, …………………kommunikációról beszélünk. (egyirányú).
Ha van lehetőség visszajelzésre, …………………...kommunikációról beszélünk. (kétirányú)
Igen Nem
Otthoni feladat
Gyűjtse össze, milyen információs csatornákat használ a családdal, a barátaival, a távol élő rokonaival való kommunikációban! Udvariasan szólítsa meg azt, akitől kérdez, nézzen rá és próbálja a lehető legpontosabban megfogalmazni, mit szeretne tudni! Ha pedig Öntől kérnek információt, annyit mondjon, amennyi szükséges, válaszoljon világosan és érthetően.